A legutóbbi részben talán még egy átlagos problémákkal teli esetet dolgoztam fel, ahol főként szakmai minőségében bírálják az embert, de úgy gondoltam, ma egy forróbb kemencébe nyúlok. 
#újközmondásbiatch

Ismét megpróbáltam egy olyan sztorit kigyűjteni - végül két beszélgetésből sikerült összegyúrnom, ugyanazzal az emberrel -, amely tökéletesen leírja egy ROSSZUL szervezett jótékonysági fellépés menetét. A múltkor oly jól bevált dőlt betűs kiemeléssel jelzem a kedves szervezőknek és producereknek, mit NE tegyenek, ha hosszú életet szeretnének élni. Neveket ismételten nem használnék a diszkréció jegyében.

Jelzem: a lenti beszélgetéshez hasonló rengeteg volt már és hála annak a magasságosnak: 10-ből 8 végül pozitív kicsengéssel vagy békés búcsúval ért véget. Jótékonykodásra használni valamit, amit Te is ajándékba kaptál, csodálatos érzés! Talán jobb, mint amikor magadat segíted vele, hiszen itt másokról van szó, az ő örömükről. Azonban Te is élni születtél és sajnos gyakran kifognak használni a jó szívedért, ilyenkor határozottnak kell lenni. Limitáld a jótékonysági fellépéseid számát kb 3-1 arányban. Egyszerű: hogyha van már 3 fix hakni a láthatáron, amiért pénzt kapsz, akkor melléjük nyugodtan beírhatod a "Szegény Bambiszemű Kisfókák Egyesületének" bálját, ha pedig már 6 is összegyűlt, akkor elvállalhatod a "Mi Tényleg Segítünk A Szegényeknek Alapítvány" gálaestjét is, és így tovább, három fellépésenként jöhet egy.  Azonban azt is tudnod kell, hogy ha egy hasonló szervezetről bármi rosszat hallottál, esetleg személyes rossz tapasztalatod van velük, a legelegánsabb módon megköszönheted és lemondhatod a felkérést. Ha viszont őszintén rajongasz az ügyért, amit képviselnek, Te is jelentkezhetsz bármelyik szervezethez önkéntes művészvendégként. Ami ingyen van, annak mindenki örül :)
 
Eh... na jó, jöhetnek a felháborodott kommentek!

____

Tavaly május, egy hétköznapon, délben csörög a telefon. Éppen két diák közt kaptam be pár falatot és egy fél rukkola lógott ki a számból, mielőtt megnyomtam a felvevő gombot (#1 Apám kiskorom óta mindig figyelmeztetett, hogy a hatóságokon és vészhelyzetben a rokonaimon kívül senki iránt nem lehetek olyan tiszteletlen, hogy ebédidőben zavarom. Ez, úgy érzem, mindenkitől ugyanígy elvárható, és én is sokszor lettem lecseszve / letojva, ha déltől egyig bezárólag zavartam valakit.) Tetszőleges szervező(k).

Én: Halló, miben segíthetek?
Tetszőleges: Heló! (#2 Kornak, titulusnak, napszaknak megfelelő köszönésből egyes. Ez üzlet: magázódunk és abból még építkezhet a kapcsolat barátivá, de fordítva elég gáz... Plusz: nem lenne hátrány, ha megkérdeznéd, jó emberrel beszélsz-e.) Ne haragudj a zavarásért, de a Nagyonfontos Alapítványtól kereslek, Tetszőleges Mariska vagyok. Egy kedves fotós barátom adta meg a számodat, akivel már dolgoztatok együtt, és csupa jót mondott rólad, úgyhogy szeretnénk meghívni az egy hónap múlva tartandó Mégfontosabb Napra. (#3 Oké, tehát egy fotós,aki tök kedves, de akkor is laikus, beajánlott Hozzád, Te pedig arra sem vetted a fáradtságot, hogy meghallhass? Ennyire nem akar senki fellépni nálatok, vagy csak az utolsó percben akarod összecsapni a dolgot?)
Én: Értem, és miről volna szó pontosan? 
Tetszőleges: (rövid csend) Hát énekelned kéne. (#4 You don't say!? Pedig már készítettem elő az ördögbotos műsorszámomat.)
Én: (zavart nevetés) Természetesen, de a kívánt műfaj érdekelne. Illetve, hogy milyen korosztályra számítunk, hány főre, és milyen körülményekre? 
Tetszőleges: Fú, hát mindenfélére. Ez egy jótékonysági koncert lesz, mindenkinek örülünk. (#5 Ezt tetováld magadra: nem számít, kiknek gyűjtötök, Neked kötelességed az első mondatok közt jelezni, hogy ingyen tartotok igényt egy fellépőre, hiszen csak ő tudja, hogy megengedheti-e magának az utazást, a felkészülést vagy esetlegesen a kieső órákat.)
Én: Áh, értem. Nos, sajnálom, hogy ezt kell mondanom, de idén már túlléptem a jótékonysági fellépéseim limitjét.
Tetszőleges: Ezt hogy érted? (#6 Ha nem tudsz illedelmesen visszakérdezni valamiről, amit nem tudsz, akkor a következő sorok exkluzíve Neked szólnak.)
Én: Tudja, minden előadó vezet egy bizonyos naplót a haknijairól, amiben annyi ingyenes, tehát jótékonysági fellépést, amennyitől még... nos nem hal éhen. Viszont nagyon szívesen támogatom Önöket önkéntesként, hogyha van még hely a csapatban. 
Tetszőleges: Hát most nagyot csalódtam, már meg ne haragudj. 
Én: Sajnálattal hallom, és őszintén nagyon sok sikert kívánok a rendezvényhez, de...
Tetszőleges: Felolvasom Neked a fellépők listáját, jó? Híresdeöreg Színész, Tavalyi Tehetségkutatós és Híresmagyar Szinkronhang. Ők elvállalták ingyen, pedig jóval ismertebbek, mint Te!  (#7 Azt hiszed, ezzel megsértesz? Háromból kettővel már dolgoztam, a harmadik meg hatvan elmúlt, naná, hogy ismertebb.)
Én: Igen, és mivel ismertebbek, keresettebbek is, így nyilván több jótékonykodást is megengedhetnek maguknak. 
Tetszőleges: Hát tudod, ha nem lennél ilyen szemtelen, talán már te is ott tarthatnál! (#8 Ohohóóóó... A szüleimen kívül még maga a Mindenható sem nyugtázhat engem szemtelennek, Neked meg aztán végképp nem áll jogodban azért bírálni, mert korrekt és békés módon próbáltam megspórolni az idődet!)



Én: Asszonyom, én nem szemtelen vagyok, csak igyekszem nem darabokra szakadni. Jelenleg három Alapítványnak vagyok állandó fellépője, minden évben, plusz igyekszem a lehető legtöbb jó ügy mellett kiállni, akár szóban is, nem csak zeneileg. Sajnos túl sokan éltek már vissza a segítőkészségemmel, remélem, megérti,hogy nem Önöket akarom ezzel büntetni vagy ilyesmi...
Tetszőleges: Persze, értem, akkor tehát a Mostmárkurvafontos Ügy nem ér Neked annyit, hogy 2-3 dalt elénekelj és a nevedet add hozzá. Jól értem? (#9 Bíráltál emberként, bíráltál művészként és most bírálsz filantrópként úgy, hogy egyik oldalamat sem ismered? Egyáltalán miért beszélünk még mindig?! Ennyire nincs dolgod?!)
Én: Nézze, itt nem elvekről van szó. Mint már mondtam, szívesen segítek, magánemberként, de dolgozni
Tetszőleges: Jó, hát most már baromi kíváncsi lettem, hogy mire vagy olyan nagyképű! Remélem, fent vagy a neten,mert ezt hallanom kell... (#10 Soha. Nem. Nagyképű. Aki kiáll magáért. Vagy akivel nem vagytok egy véleményen.)
Én: Természetesen, a nevemen megtalál több demót és élő felvételt, interjút is.
Tetszőleges: Jól van, akkor... hát nem tudom, mit mondjak!
Én: Részemről semmi sem történt, megértem a problémáját és hogy hogyan néz ki kívülről, amit mondtam, de úgy gondolom, hogy békésen is le...

Bííp. Bííp. Bííp. Rámtette. (#11 Ezt most komolyan el kell magyarázni? Ne tedd rá senkire a telefont. Pont.)


Egy órával később ismét csörög, ugyanaz a szám. Összeszorul a gyomrom, mert komolyan megfordult a fejemben, hogy feljelentett talpraesettségért. Nagyot nyelve, de természetesen kedvesen veszem fel.

Én: Haló, tessék? 
Tetszőleges: Szervusz, én... vagyok. (#12 Én meg én, ő meg ő, Ti meg ti... Bárki lehetsz. Nevet, pls!) Az imént beszéltünk.
Én: Emlékszem. Mégis volna hely az önkéntesek között?
Tetszőleges: Nem... Vagyis igen, volna, de nem önkéntesnek szeretnénk hívni.
Én: Hanem?
Tetszőleges: Szeretném az... az elnézésedet kérni. Meghallgattam pár dalt meg élő videót tőled és... Szóval nem gondoltam volna, hogy ezt fogom hallani. Tudod, nagyon fiatalnak tűntél és amit mondtál, az... Kiborított, na! Nem ismertelek, nem tudtam, hogy... mennyi? Tíz éve csinálod? 
Én: Asszonyom, semmi gond az ég világon, köszönöm, hogy visszahívott. Mondtam, hogy tudom, hogyan hangzik ez, de gondoltam, hogy régóta szervez és ismeri ezt a "rendszert".
Tetszőleges: Hát... most már ezt is tudom. Jaj... figyelj, nagyon szeretném, ha ennek ellenére mégis eljönnél hozzánk.  (#13 Ha már ilyen szépen bocsánatot kértél a hülyeséged miatt, kérlek, ne hozz engem kellemetlen helyzetbe! Ismét.)
Én: (igyekeztem udvarias maradni) Remélem megérti, ha ezt most mégsem vállalnám el. Talán legközelebb elsőre is menni fog, a lehetőséget mindenesetre köszönöm. 
Tetszőleges: Persze, megértem.
Én: Óh, és Híresdeöreg Tanár urat meg Tavalyi Tehetségkutatóst sokszor ölelem, nagyon régen láttam már őket!
Tetszőleges: Oh, ismered őket? Mármint személyesen? (#14 A helyes magatartás ilyenkor az, hogy nem kérdőjelezed meg az előzőleg megalázott fellépő kapcsolatrendszerét, hanem az "Átadom" szóval elköszönsz.)
Én: Igen, tudja kicsi az ország, kicsi a szakma. 
Tetszőleges: Hát hogyne. Akkor további sok sikert, és remélem, jövőre itt tudsz lenni velünk.
Én: Természetesen. Amennyiben még bele fog férni a jótékonykodási limitembe. További szép hetet, jó munkát kívánok!

___________

Mi a tanulság? Ha tájékozatlan vagy és tapasztalatlan, ne próbálj más fölé kerekedni, mert könnyen lehet, hogy pofon fog érni. Én megértem amúgy. Arra számított, hogy három hangjegyből komponált pop szennyekkel haknizom, tangában és hat kigyúrt táncossal, playback-re. Miután hallott valamit, ami csak két-három fokkal is több ennél, felébredt benne a belátás. Ez pedig csodálatos. Megmutatja, mire képes a zene, ha jól használják. 
SPOILER: Az idei rendezvényre egy másik szervezővel dolgoznak, aki ismer és tudja, hogy kell szervezni. Talán elmegyek.

Sok sikert és ne feledjétek: Jótékonykodni csodálatos dolog, DE addig Te sem tudsz kilépni az ajtódon, hogy elindulj jótékonykodni, amíg nincs ajtód. Meg ház körülötted. Meg kenyér az asztalodon. Állj ki azért, amiben valóban hiszel, de közben ne felejts el a holnapra gondolni. Ésszel, okés? :*

F.D.P.